Szabó Zsolt és a nyerő Suzuki

A pécsi srác 2010-ben kezdett versenyezni a Rallye Sprint Bajnokság N1 kategóriájában. 2010-től 2014-ig majdnem zsinórban nyerte az N1 kategória bajnokságát: 2012-ben is „csak” a 3. helyen végeztek. A kék raliautó pilótáját arról is kérdeztük, miért pont Suzukira esett a választása, melyek az előnyei, melyek a jó tulajdonságai a más kategóriában induló autókkal szemben?

– A márkához mindig kedves élmények fűztek, ez volt az első versenyautó, amibe 1999-ben beülhettem. Azóta törésmentes, elnyűhetetlen autó. 8 szelepes, 68 lóerős motorja mindent kibír, mindemellett vezetési szempontból nagyon jóindulatú autó, szinte azt csinál vele az ember, amit akar. Hogy más kategóriás autókkal szemben milyen, nem tudom, mivel nem mentem másik autóval versenykörülmények között, azt azonban a szervizparkban látjuk rendszeresen, hogy sok autó alól minimum hat láb lóg ki, hogy a következő körre újra versenykész legyen, az N-esek meg addig bandáznak, vagy elmennek versenyt nézni. De nyilván minden versenyautónak megvannak a jó tulajdonságai, amiért szerethető. Ott az örökké kedvenc Lada. Mi is rajtuk nőttünk fel a pálya szélén. Jó őket nézni, de csak ha jó kezű ember megy vele.

webre_1

– Hogyan kell eredményesen vezetni, érdemes-e csúsztatni vagy sem?

– Ahány versenyző, annyi vezetési stílus. Van, aki agresszíven használja az autót és megküzd még az úton maradásért is, más lágyan, felesleges mozdulatok nélkül szinte lopakodik, mégis rettentő gyors, mert pontos. Hogy eredményesek maradhassunk, folyamatosan feszegetni kell az emberi és a technikai határokat. Kategóriatársaimmal egy-egy gyorsasági után, amikor tizedekre vagyunk egymástól, megállapítjuk, egyikünk sem tud már hol gyorsulni, mert egyszerűen nincs több a pályában, az autóban, a gumiban, az emberben. Ez az „ing-gatya szakad” effektus. Amikor Bakonyán lefelé, a tükör alá még befér a szalagkorlát, akkor ott már nem gondolkodik senki, csak nyomja. Ezért szeretem az N csoportot, megadja a versenyzési alapokat, megtanít lendületből a határon autózni, rövideket fékezni, pontosan kanyarodni és még sokáig sorolhatnám. Én itt leragadtam és jól érzem magam. Nem vágyom többre.

– Hogyan indult az idei évad számotokra?

– Az első orfűi futamot megnyertük. A nemrég Magyarbólyban rendezett versenyen az első körben utolértük az előttünk rajtolót, utána kaptunk büntetést a gumilassító megérintésért, így 2. helyen végeztünk. Örültünk ennek a helyezésnek is, mivel idén nagyon erős a kategória. Jönnek a fiatalok.

– Többek közt te is női navigátort választottál…

– Polereczki Ramival két éve versenyzünk együtt, emellett az életben is egy párt alkotunk. Ő civilben kozmetikus. Szeretek vele versenyezni, precíz és magabiztos, tud irányítani az autóban. Akkor kapom az információkat, amikor kell és olyan hangsúlyban, amilyenben szükséges. Figyelmeztet, ha sokat vállalok, de akkor is, ha lassúak vagyunk. Egy-egy rajt előtt megkér, hogy ha lehet, ne az ő oldalával vigyünk el semmilyen tereptárgyat, illetve egyéb domborzati alkotóelemet… Ezt persze sosem tudom garantálni neki, de azért megígérem.

– Versenyezni szándékozó fiatalok számára az N1 kategóriát ajánlod kezdésnek. Miért?

– Mivel ez a legkevesebb anyagi ráfordítással elérhető kategória a raliban, a Suzukit meg azért, mert az utcai alapautó relatíve olcsón megvehető, bőven van hozzá alkatrész, N-es versenyautóként is megbízható marad, egy jó bukócsővel pedig már biztonságos is.

webre_2

Mecsek Rallye - szponzorok Mecsek Rallye - szponzorok
AQUAPROFIT